Feministák szálltak bele a NOB-ba a transznemű sportolók miatt

Szélsőséges nőjogi szervezetek nyílt levélben kérik a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól, hogy a 2021-re tolt tokiói olimpián ne alkalmazzák a NOB 2015-ben elfogadott transzgender-irányelveit, azaz nemváltoztató eljárásokon átesett férfiak ne állhassanak rajthoz a női versenyeken.

Az egyik nagyobb hangú amerikai feminista társaság, a beszédes nevű "Női felszabadítási Front" (Women's Liberation Front, angol mozaikszóval WOLF) az ötletgazdája a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak címzett, "Mentsük meg a női sportot" (Save Women’s Sports) néven futó nyílt levélnek, petíciónak és a hozzá kapcsolódó most indult kampánynak. Az aláírók között viszont vannak ausztrál, brazil, kanadai, holland, orosz, horvát feminista csoportok is, tehát ezúttal tényleg nagy az egyetértés.

Milyen különös, a világ vezető hírügynökségei most valahogy nem visszhangozzák egymás után a transzgender-ellenes nyílt levelet. Sőt, nem győzik agyonhallgatni a feministák kontinenseken átívelő közös kiállását a transznemű sportolók ellen. Pedig egy-egy szélsőségesen férfiellenes kirohanásukkal az összes nagy médiumot végig szokták szörfözni.

Lassan talán a feministáknak is derengeni kezd, hogy a nemek közti határok eltörlésére kitalált és favorizált genderelmélet kiagyalóinak a feminizmusra is csak addig lesz szüksége, amíg hasznát veszik. Utána ugyanannyira lesznek hálásak, mint a mesebeli farkas, akinek megmutatja az erdőből kivezető utat a madárka, mire ő felfalja.

A NOB már kinyitotta a kaput a transznemű sportolók előtt

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság még 2015 novemberében döntött úgy, hogy a magukat férfinak valló nők korlátozás nélkül rajthoz állhatnak a férfiaknak rendezett sportversenyeken. Fordított esetben azonban, a férfiból lett nőknek bizonyítaniuk kell, hogy az első versenyt megelőző 12 hónapban és a verseny során folyamatosan a megadott határérték alatt van a tesztoszteron szintjük.

Ha valaki azt gondolná, hogy kár ezzel foglalkozni, mert kevés ilyen sportoló akad, nagyot téved. Ma már szinte minden sportágban helyet követelnek maguknak a nemi tévúton járó atléták. A feministák felháborodása teljesen jogos, hisz a hormonkezelés ellenére sem lesznek soha egyenlőek a feltételek, ha férfiak küzdenek nőkkel.

Elég csak az emberi csontvázra rakódott átlagos izomtömeget összehasonlítani. Ez a nők esetében 21 kg, míg a férfiaknál 33 kg, ami akkor is tetemes előnyt jelenthet, ha a férfiaknak ehhez nagyobb súlyt is kell "cipelniük". De a liberális esztelenségnek köszönhetően mára számtalan konkrét példa is alátámasztja, hogy az ötlet nemcsak eszement, de sok esetben veszélyes is.

Ötven éves férfi az egyetemi női kosárcsapatában

Gabrielle Ludwig annak idején Robertként látta meg a napvilágot még Németországban. A tehetséges kosaras tinédzserként tagja volt a nassaui férfi korosztályos válogatottnak is. Később a nemi identitása valahol hatalmas gellert kapott, kijelentette, hogy már nőnek érzi magát és Amerikába költözött. Hormonkezelést kapott, majd sportolói karrierje csúcsára érve, ötven évesen bekerült a Mission Főiskola női hallgatóinak kosárcsapatába. Nem nehéz kiszúrni melyikük lehet Gabrielle.

Gabrielle Ludwig nemcsak az életkorával lóg ki az egyetemi csapatból

Fallon Fox - potenciális ellenfelei nagy örömére - mára visszavonult az aktív versenysporttól. Fallon a ketrecharc, más néven vegyes harcművészet (MMA) történetének első transznemű versenyzője Amerikában.

Eleinte azonban még úgy szállt ringbe, hogy női ellenfelei elől eltitkolta, valójában férfi. Első ellenfelét Tamikka Brents-et néhány perc alatt úgy küldte padlóra, hogy szilánkosra tört az arccsontja. A kórházban órákig küzdöttek az életéért. Fallonról csak ezután derült ki, hogy transzgender, vagyis nőnek csak érzi magát, valójában férfi.


Fallon Fox a nemváltoztató eljárás előtt és után

Parinya Charoenphol egy vidéki, nomád gazdálkodó család fiaként látta meg a napvilágot Thaiföldön. A macsó kick-boxerből lett hermafrodita női harcos, majd modell története a huszonegyedik század liberális tündérmeséje. Nem csoda, hogy "fantasztikus" életútjából már filmet is forgattak a "Csodálatos boxoló" címmel, amely - hatalmas meglepetésre - a tokiói és a milánói Nemzetközi Meleg- és Leszbikus Filmek Fesztiválján is fődíjat nyert.

Parinya Charoenphol tizenkét évesen megnyert egy vidéki vásáron rendezett thaibox versenyt. Ezután még intenzívebb edzésbe kezdett, mert rájött, hogy viszonylag könnyű pénzkereset. 18 éves koráig tartó karrierje során 22 meccsből 20-at megnyert.

Időközben nála is történt valami, mert arra kezdett gyűjteni, hogy nővé operáltathassa magát. Később már nőnek öltözve szállt ringbe is, amit sokan szentségtörésnek tartották abban az országban, ahol a Tahi boksz nemzeti tradíció.

1998-ban - egy évvel nővé operálása előtt - az akkor már minden tekintetben nőként viselkedő Charoenpholt kihívta egy ugyancsak bizarr, vegyes harcművészeti mérkőzésre Japán akkori legjobb női birkózója Kyoko Inoue. Az egyenlőtlen küzdelemben Charoenphol véresre verte a jóval nagyobb súlyú japán bajnoknőt.


Parinya Charoenphol, mai nevén Nong Thoom

Az egyenlőtlen küzdelem a döntéshozóknak is szemet szúrt, ezért Charoenphol 1999-es nemváltoztató műtétje óta a sportszövetség döntése értelmében nem léphet ringbe. Ma már színésznőként és modellként dolgozik, de saját állítása szerint nagyon hiányoznak neki a kiütéses győzelmek.

Jaycee Cooper, férfiból lett női súlyemelő. 2019-ben az amerikai Minnesota állam versenyén állhatott először rajthoz a nők mezőnyében. Óriási meglepetésre Cooper győzött, sőt új állami rekordot állított fel kategóriájában.

Ennek meg is lett a hatása, egy hétre rá az Amerikai Súlyemelő Szövetség megtiltotta, hogy transznemű férfi atléták álljanak rajthoz a nők között. Cooper persze rögtön kifakadt és a jól ismert liberális örökzöldségekkel szórakoztatta a rá kíváncsi újságírókat: "Amit én teszek, az nemcsak a transzfóbia elleni küzdelem, de ugyanúgy szól a rasszizmusról, a fehér felsőbbrendűségről, a szexizmusról és a transzmizogíniáról..." Ne erre nekem is rá kellett keresnem, a transzmizogínia a férfiból lett transznemű nők gyűlölete.


Jaycee Cooper

Úgy fogalmazott, "nem tisztességes genetikai alapon emberek egy egész csoportját kizárni a versenyzésből". Az persze nem jutott eszébe azóta se, hogy talán az lenne a tisztességes, ha férfi létére a férfiak között állna szőnyegre.

Lauren Jeska 1974-ben született. A tehetséges hosszútávfutó férfi 1998-ban jelentette be a szüleinek, hogy meg akarja változtatni a nemét, a műtétre két évvel később került sor. Új nemi identitásával azonnal felvételt nyert a Leeds-i egyetem genderszakára, ahol három évvel később lediplomázott.

A nővé változott fiú közben tovább sportolt. 2010 és 2012 között a nők között szinte minden versenyt megnyert, amelyen rajthoz állt. Ezt viszont már a brit Atlétikai Szövetség sem hagyhatta szó nélkül, és ahhoz a feltételhez kötötték a versenyeken való indulását, hogy bizonyítja, a hormonszintje a női versenyzők szintjén van.

Lauren ezt ugyancsak nehezményezte, ő is diszkriminációt emlegetett. Mintát nem adott, de 2016 márciusában egy késsel rátámadt a Brit Atlétikai Szövetség HR vezetőjére. A férfinak két centiméter széles sebet vágott a nyaki ütőerén, a csodával határos, hogy nem halt meg.

A bíróság emberölés és garázdaság miatt bűnösnek találta, de elmeorvosi vizsgálatnak vetették alá. Itt kiderült, hogy spektrumzavara van, vagyis autista. Ennek ellenére 2017 márciusában a bíróság beszámíthatónak ítélte és 18 év börtönbüntetést szabott ki rá. Jelenleg is ezt tölti.


Lauren Jeska

Dr. Rachel McKinnon, újabban Veronica Ivy, de született Rhys McKinnon. Biológiailag férfi, de nőnek tartja magát. Jelenleg egy kanadai egyetemen a gender tanszék filozófia professzora, illetve a női egyenjogúságok tudományának docense. Eleinte a tollaslabda érdekelte, de idővel átnyergelt a kerékpárra.

A később nemváltoztató kezelésen is átesett férfi 2018-ban állt először rajthoz pályakerékpárban a nők között, rögtön világbajnok is lett. Esélytelen női versenytársai nagy bánatára 2019-ben újra rajthoz állt, meg is védte a címét, sőt a kategóriájában világcsúcsot ért el. Szürreális látvány a többi dobogóssal készített közös fényépe.


Dr. Rachel McKinnon középen

Veronica most azon dolgozik, hogy a tokiói olimpián rajthoz állhasson a többi meghasonlott férfitársával együtt. Harcos feminista és saját bevallása szerint anyatigrisként küzd az emberi jogok védelméért. Persze ez csak addig tart, amíg a sors-/elvtársairól van szó.

David Koch, amerikai iparmágnás, egykori republikánus politikus halálhírére, a professzor asszony gusztustalan örömujjongásban tört ki közösségi oldalán. Koch az USA negyedik leggazdagabb embere volt és 2012-ben 100 millió dollárt költött arra a vagyonából, hogy Obama ellenfele nyerje meg az amerikai elnökválasztást. Amikor szóvá tették neki azt válaszolta, a professzor azt válaszolta: "semmi baj nincs azzal, ha annak örülünk, hogy egy rossz ember meghalt".

A sort még hosszasan lehetne folytatni.

A józan észnek totálisan ellentmondó ötletet, hogy (transznemű) férfiak küzdjenek nőkkel és fordítva, a negatív példák ellenére is tovább favorizálja a világ beteg, de annál befolyásosabb része. Naná, hisz ezzel két legyet üthetnek egy csapásra. A hagyományos nemi szerepek mellett a klasszikus versenysportra nézve is végzetes csapás lehet, ha ez a degenerált genderideológia tovább terjed a világban.

A közvetett cél pedig továbbra is a szaporodásra képes családi kapcsolatok, illetve a családok családja, vagyis a nemzet visszaszorítása. A földrésznyi államok, majd az interkontinentális világállam felé vezető út fontos mérföldkövei ezek.

De lassan talán azok a radikális feministák is, akik ma még sikító frászt kapva hallucinálnak szexizmust, ha egy férfi udvariasságból maga elé merészel engedni egy hölgyet, rájönnek, hogy nem a klasszikus férfi attitűd, hanem a beteg transzneműség korlátlan terjedése jelent veszélyt a női egyenjogúságra.

Végtelen igazságtalanság a női sportolókkal szemben, ha anatómiai előnyt élvező férfiak nyerik a versenyeiket. Persze látjuk a tendenciát, lassan kirekesztő, rasszista, náci, homofób, transzfób, (s valahány átok a gendertárban) lesz, aki azt állítja, hogy az emberek között vannak, akik erősebbek, gyorsabbak, ügyesebbek. Ez azonban tisztán elmeorvosi kérdés.

Ahogy az is, amikor valaki nő, vagy férfi létére másnak képzeli magát. Nekik sem a nadrágjukban van a probléma, hanem a sapkájuk alatt. Ezért úgy is kéne őket kezelni, sebészkés, meg hormonterápia helyett pszichiáterrel.

(2020. 05. 02.)

https://prizma.blogstar.hu/./pages/prizma/contents/blog/94221/pics/lead_800x600.png
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?