Abortuszpárti film nyerte a zsűri nagydíját a Berlini Filmfesztiválon

A magzatgyilkosságot elkövető, vagy azon gondolkodó édesanyák számára morális felmentést kínáló 'Never Rarely Sometimes Always' (Soha, ritkán, néha, mindig) rendezője a második legfontosabb elismerést, az Ezüst Medvét vehette át szombat este a Berlini Filmfesztivál díjkiosztóján. A mozi tulajdonképpen egy soha meg nem született pici emberpalántát kísér el utolsó útjára, a halálos ítéletet kimondó édesanyja hasában, az ítéletet végrehajtó abortuszklinikáig.

Autumn egy 17 éves vidéki amerikai lány, aki váratlanul áldott állapotba kerül. A lány a szülei előtt titkolja a várandósságát, a helyi orvosok pedig arról győzködik, hogy adjon életet gyermekének, ő azonban úgy dönt, elhajttatja magzatát. Ezt abban az államban nem teheti meg, ahol él, ezért vele egykorú unokatestvérével, Skylarrel elutaznak New Yorkba, egy abortuszklinikára. Útjuk közben számos megpróbáltatás éri őket, elfogy a pénzük, az ellátó rendszer ügyet sem vet rájuk és persze a nagyváros minden sarkán férfiak zaklatásait kénytelenek elviselni.

Az alkotók célja kettős. Egyrészt a törvényhozók figyelmét felhívni arra, hogy - szerintük - a magzatelhajtást fontolgató lányok, nők biztonságos egészségügyi ellátása érdekében az amerikai tagállamokra általánosan érvényes szabályozást kellene bevezetni. Természetesen mindenhol, minél könnyebben, a várandósság utolsó pillanatáig hozzáférhetővé tenni.

Másrészt a hasonló helyzetbe került lányok számára logikusnak tűnő, ám valójában hazug és álszent érveket felsorakoztatni az abortusz mellett. A mozi tele van olyan aljas abortuszpárti hazugságokkal, hogy a magzatelhajtás nem gyilkosság, hanem reproduktív egészségügyi ellátás, vagy a magzat az egészből nem érez semmit, hiszen csak egy darab szövet, ezért nem is lehet megölni.

A film gyakorlatilag azért tesz szemrehányást, mert még napjainkban is túlságosan nehéz egy édesanyának megölni a saját magzatát. Ami kicsit olyan, mintha a szüleit meggyilkoló fiú a bíróságon arra hivatkozva kérne felmentést, hogy árván maradt.

A film egyértelműen a nem várt sikert elért abortuszellenes 'Unplanned' című független mozi antitézise. Az interneten magyar felirattal is elérhető 'Unplanned' egy fiatal nő igaz történetét meséli el, aki egy abortuszklinika igazgatónőjéből lett Amerika egyik legvehemensebb abortuszellenes aktivistájává.

A két filmet övező médiafigyelem közötti látványos különbség a napnál is világosabban mutat rá, hogy a világ kultúrafogyasztását is felügyelő politikai és gazdasági erők melyik oldalon állnak.

Az 'Unplanned' című filmet már az elkészítés ötletétől kezdve folyamatosan próbálták elgáncsolni és végül csak a közadakozásnak köszönhetően tudott elkészülni. Bemutatásakor a film reklámozását a Twittertől kezdve több nagy közösségi médiafelület is megtagadta és máig számos ország nem volt hajlandó forgalmazni.

Ezzel szemben a 'Never Rarely, Sometimes Always' hivatalosan még mozikba se került, máris több elismerést bezsebelt. A világ legnagyobb "független" filmszemléjén, a Sundance Fesztiválon egy kisebb, Berlinben pedig a második legnagyobb díj lett az övé, vagyis sokat fogunk még hallani róla. Sajnos.

Szívből remélem, hogy legalább itthon többekhez eljut Deák Bill Gyula anyai szívekhez szóló kérése. Hallgassátok és hallgassatok rá:

(2020. 03. 02.)

https://prizma.blogstar.hu/./pages/prizma/contents/blog/91197/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?